2017. Október 20. 12:37

Frissitve04:17:07 AM GMT


Víz energia Életünk a víz Új szennyvíz-hasznosítási módszert dolgoztak ki az Illinois Egyetemen


Új szennyvíz-hasznosítási módszert dolgoztak ki az Illinois Egyetemen

Új szennyvíz-hasznosítási módszert dolgoztak ki az Illinois EgyetemenAz Illinois Egyetem kutatói által kidolgozott új szennyvíztisztítási rendszer metánra, tiszta vízre és ásványokkal teli iszapra választja szét a tisztításra váró szennyvizet. Kérdés, hogy a befektetők fölismerik-e a rendszerben rejlő lehetőségeket?

– Minél koszosabb, annál jobb! – jelentette ki a rendszer által használt vízre utalva Mark Shannon, az Illinois Egyetem víztisztítási kutatásokkal foglalkozó laboratóriumának (NSF STC WaterCAMPWS) vezetője, amikor a héten, a Chicagói Vízfejlesztő Szövetségben bemutatandó rendszerről beszélt.

Kiemelte, hogy az általuk javasolt megoldást akár azonnal is alkalmazhatják a vállalkozások, illetve kormányzati intézmények. Az új technológia eredményeként ugyanis a tiszta víz mellett olyan ásványi anyagokban gazdag iszap keletkezik, amely ipari alapanyagként értékesíthető. Azaz kiküszöböli az állandóan fölvetődő problémát, mennyit kell áldozni a tiszta víz előállítására.

És ne legyenek kétségeink, a vízkrízis élő probléma. Ausztrália, Kína és Észak-Amerika egyes területein már ma is reális veszély a szárazság. A texasi El Paso például már korábban sótalanító üzemet létesített, amellyel a talajvizet tisztítják meg a sótól. De ha Kalifornia középső részét egy 6,8-es erősségű földrengés érné, a csatornarendszer megsemmisülése miatt órákon belül komoly gondot okozna Los Angeles és San Francisco vízellátásában, nem is beszélve a tengervízbetörésről.

Persze a vízfogyasztás csökkentése is segít, de nem jelent végletes választ a vízhiányra. Még ha 60 százalékkal csökkentenénk a lakossági és ötödével az ipari és mezőgazdasági fölhasználást, akkor is harminc százalékkal növelni kellene a fölhasználható víz mennyiségét, hogy kielégítse a 2030-as igényeket. A jelenlegi felhasználást alapul véve pedig 45 százalékkal kellene növelni a vízkínálatot, hogy kielégíthessük az igényeket.

A Shannon által kifejlesztett rendszer anaerob folyamatokon alapul. Egy levegőtől elzárt tartályba különböző baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat adnak a szennyvízhez. A tartályban zajló folyamatok eredményeként a mikroorganizmusok megtisztítják a vizet, miközben maguk is elpusztulnak, s a keletkező szilárd anyagot, vizet és szerves hulladékot pedig egymástól különválasztva tárolják.

Az így nyert víz emberi fogyasztásra (evés, ivás, fürdés) nem javasolt, mindenekelőtt tudati tényezők miatt. Egészségügyi szempontból ugyanis semmi akadálya nem lenne ilyen célú használatának. A kutató ezért inkább mezőgazdasági hasznosítását javasolja.

A chicagói szennyvíz jelenleg 6 megajoulnyi energiát tartalmaz köbméterenként. Kémiai eszközökkel történő tisztítása további 9 megajoule energiát emészt föl, így köbméterenként 15 megajoue-os veszteség éri a várost. Ha a másodpercenkénti 283 köbméteres szennyvíz kibocsátást figyelembe vesszük, gyorsan kiszámítható, hogy a szerves hulladékból kinyert metángáz fölhasználásával mekkora plusz energiához juthat a város.

Shannon módszere jelenleg a figyelem középpontjában van, hiszen hamarosan megépíti a rendszer prototípusát.



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*