2017. Szeptember 22. 2:50

Frissitve04:17:07 AM GMT


Címlap


Újabb biomassza erőművek a láthatáron

Újabb biomassza erőművek a láthatáronA napokban két újabb biomassza felhasználására tervezett erőmű építését is bejelentették. Miskolcon két lakótelep fűtését remélik megoldani egy kizárólag faaprítékkal üzemelő hőerőmű üzembeállításával, Mátraterenyén pedig szén és biomassza alapú, „vegyes tüzelésű” erőmű létesítését tervezik.

A földgázfüggőség enyhítését, a távfűtés árának mérséklését és a légszennyezés csökkenését remélik attól a faaprítékot használó hőerőműtől, amelynek létesítéséről szóló szándéknyilatkozatot pénteken írták alá a Miskolci Hőszolgáltató (Mihő) Kft. és a német SWU Energie (Ulm város energiaszolgáltatója) képviselői. Az elképzelések szerint a 74,9 százalékig német, 25,1 százalékban Mihő tulajdonú, 2,5 millió euró törzstőkéjű vegyes vállalat által előállított energiát a Mihő venné át, s azzal részben fedezni tudná a Kenderföldi lakótelep és Dorottya út környékének távhő igényét. A termelt energia összességében a város teljes hőszükségletének mintegy 3 százalékát fedezné.

Szén és biomassza üzemanyagú vegyes erőmű létesítését tervezi az Első Nógrádi Erőmű Zrt. Mátraterenyén. Az 50 megawatt kapacitású beruházás elindításához a szakhatósági véleményeket jelenleg várják. A létesítmény 80 százalékban szént, 20 százalékban pedig biomasszát használ majd. Az üzemeltetéshez szükséges szént részben a közeli székvölgyi külszíni fejtésből, részben pedig a borsodi bányákból fedeznék. Bár a lakosság megosztott a kérdésben, mégis inkább a támogatók vannak többségben, akik a polgármesterrel az élen kitörési pontnak tekintik a beruházást: munkahelyek létesítését és tízmilliós nagyságrendű adóbevételt remélnek a fejlesztéstől. Az ellenzők a várhatóan növekvő forgalom miatt a falun keresztül vezető amúgy is rossz állapotban lévő 23-as út további romlásától tartanak, ráadásul a balesetveszély is megnövekedhet, hiszen járda sincs a főút mellett.

Hozzászólások (1)
Fenntartható! Meddig?
1 2010. február 24. szerda, 13:59
MikusMihaly
Röviden megpróbálom összefoglalni azt, hogy az elkövetkező 10 – 30 évre milyen fejlemények bekövetkeztét jósolják a tudósok ( ENSZ, Magyar Tudományos Akadémia, stb. )
Magyarország időjárása két irányba alakulhat a vizsgált időszakban. Az egyik lehetséges irány a mediterrán éghajlat, aminek a velejárója a szárazság, sivatagos jelleg. A másik irány, amiről még nincs egyetértés a jelenlegi észak-németországi, svédországi „időjárás öv” magyarországi megjelenése.

Ezt abban az esetben tartják reális veszélynek a hozzá értők, amennyiben a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a grönlandi jégolvadással rövid idő alatt akkora mennyiségű édesvíz kerül az óceánba, hogy nem először, leáll a Golf-áramlás.
Abban egyetértés van, hogy a két lehetőség közül valamelyik be fog következni.
Fogadjuk ezt el, mert még az ENSZ főtitkára is azt mondta, hogy ( Bali, 2007.12-hó ) „Olyan 15-20 év vár ránk, amit még a sci-fi filmekben sem láthattunk !„ akkor nem vehetjük félvállról a „jóslatokat”.
Amennyiben elindul a bioüzemanyag tervezett fejlesztése (a felhasznált üzemanyagok 10%-a bioüzemanyag lesz?) számoljunk a magyarországi takarmánytermesztés eddigi legjobb éves termelt mennyiségével, amikor két millió tonna felesleg mutatkozott. A 10%-os bioüzemanyag tartalomhoz kétmillió tonna kukoricára van szükség, tehát minden évben kötelezően meg kell ismételni az eddigi legjobb év termelési eredményét. A magyarországi döntéshozók azt is tervezik, hogy Európának is mi leszünk a bioüzemanyag részbeni ellátói. A fenti mennyiség hogyan, mekkora területen lesz biztonsággal megtermelhető amennyiben bekövetkezik a másik jóslat, miszerint a növénytermesztés jelentős csökkenése várható?
És miért akarunk bioetanollal közlekedni? A CO2 gáz levegőbe jutásának csökkentése miatt. Kutatások megállapították, de ehhez nem kell kutatás, hogy a bioetanol nem csak azt a CO2-t hordozza amit a növény (kukorica) élete során felvett. Nézzük, a földnek műtrágya kell. Ezt elő kell állítani (CO2), szállítani (CO2) és bedolgozni a termőföldbe (CO2). A kukoricát el kell vetni, megművelni (CO2) gyomirtózni (CO2+egyéb mérgek) learatni (CO2) és elszállítani (CO2). Ezután a bioetanolt elő kell állítani (rengeteg CO2) és végül kiszállítani a kutakhoz (CO2). És ezek után még a kipufogón is több CO2 jut ki mint amennyit a növény elnyelt. Ha mindezt összeadjuk, a számítások alapján kijön, hogy ha a kőolaj szállítását nem számoljuk, ugyanannyi régen lekötött CO2-t ad le a benzin mint a bioetanol. Miért akarjuk csökkenteni az élelmiszer termőterületet? A lobby érdekek miatt megint rossz irányba indulunk.
A túlfeszített mezőgazdasági termelés mellett több ezer hektáron el kell kezdeni a biomassza alapanyag előállítást, amit hosszú távon fenn kellene tartani.
A mezőgazdaság elindul a könnyebb pénzszerzés irányába, a nyereségesebb termékeket fogja megtermelni, természetesen ezzel mindig hiányt okozva más termékekből. Az állandó és folyamatos konjunktúra a tűréshatár fölé emeli az árakat, minden területen (élelmiszer, takarmány, bioetanol, biomassza, stb.). Hiába szórunk ebbe a feneketlen zsákba (mezőgazdaság) az eddigieknél is több támogatást, jobban ki leszünk szolgáltatva a parasztságunknak, mint most Oroszországnak.
A fentiek ellenére a földgáztól való függőségünk jelentősen nem fog megváltozni.
A fa-aprítékra épült fűtőművek, meglátásunk szerint nem fognak olcsóbban üzemelni. Már jelenleg is átnevezhető a fűtőanyaga, mivel információink szerint már nem fa-aprítékkal hanem aprított fával (haszonfával) üzemelnek. A rendőrségi nyilatkozatok alapján az immár több száz hektár tarvágott, ellopott erdőt sem találják, mivel sejtésük szerint a bizonyíték valamelyik erőműben felhasználásra került.
Egyes vélemények alapján mezőgazdasági hulladékokkal kiváltható lenne a földgáz. Ennek ellentmond az a tény, hogy a Dunától keletre már előre felvásárolta az összes szalmát két szalmával jövőben fűtő erőmű. A szalma ára folyamatosan emelkedik, és az állattenyésztők szerint se takarmány, se szalma nem szerezhető már be reális áron.
A Science magazin szerint alapvetően elhibázott az Európai Unió januárban még forradalminak vélt energiapolitikája, ugyanis a bioüzemanyagok és biomassza elterjedésével nem fog csökkeni a kibocsátott széndioxid mennyisége. Megoldást csakis a hosszú távú erdőtelepítés jelenthetne. A biomassza felhasználás jelentősen növeli a CO2 kibocsátást, mivel csaknem 20%-al több CO2 keletkezik az égetés során, mint amennyit a növény a levegőből felvett, arról nem is beszélve, hogy a növény további CO2 felvétele sem következik be. (Nem csak az égetést kell számolni, az erdőt telepítik, művelik, feldolgozzák, szállítják.)
Állításukat arra alapozzák, hogy megvizsgálták, egy hektáron termelt bioüzemanyag segítségével valójában mennyi széndioxid-kibocsátás spórolható meg, majd azt is megmérték, hogy 1 hektár erdő mennyi szén-dioxid felvételét biztosítja.
Az eredmény jelentős eltérést mutatott: az erdőtelepítés akár kilencszer hatékonyabbnak bizonyulhat a széndioxid-kibocsátás megkötése terén, mint a bioüzemanyagok használatával megtakarított kibocsátás.
Természetesen nem azt állítjuk, hogy most fel kell számolni a fűtőműveket. Mi csak annyit szeretnénk, hogy ne a biomassza felé nyissanak, mert meggyőződésünk, hogy az zsákutca. Fenntartható módon ilyen nagyságrendbe nem lehet biomasszával Magyarországon biztosítani a hosszú távú energiaellátást, ha visszatápláljuk a hamut a termőföldbe, ha nem. (A hamu ötlete egy vezető politikus, szakembertől származik, miszerint „a biomassza hamujával megőrizhető a talaj termőképessége hosszú távon”!) A politika erőteljes ösztönzésére megint abba a hibába esünk, amibe már párszor belementünk.
Gondoljuk végig: valaha volt a szén, ezt követte az olaj (mindenki olajkályhát vásárolt), aztán megint jött a szén a carborobot kazánokkal és végül a manna, a földgáz. Mindenhova földgáz kerül, mert ez a jövő. És mindez alig 30 év alatt.
Miért ne lehetne most úgy dönteni, hogy jöjjön a megújuló energia, a hőszivattyú, napkollektor, napelem, szélgenerátor, biogáz. Ez garantáltan 40-50 évre egy fenntartható jó döntés lenne. Nem kellene hazárdjátékot kezdenünk a jelenleg olcsóbbnak tűnő megoldással, a biomasszával vagy fa aprítékkal.
A jelenlegi magyar megújuló energia stratégiát röviden így fogalmazzák meg a politikusaink: határozzuk meg a lehető legalacsonyabb célkitűzéseket, és ezeket próbáljuk meg minél egyszerűbben, néhány nagyméretű projekt megvalósításával elérni. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ez a szemlélet nem vezethet valódi eredményre. Ezzel csak azt lehet elérni, ami a hivatalos cél: a szégyenteljes utolsó hely, a 25. az uniós tagországokon belül. Magyarország adottságai ennél sokkal többet tennének lehetővé. Mind a nap-, mind a geotermikus, mind a szélenergia területén Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, és ezek a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb környezetbarát, fenntartható és tiszta energia hasznosítását tennék lehetővé. Ez azonban csak akkor érhető el, ha támogatást kapnak a kisebb léptékű, magánszemélyek, önkormányzatok, kis-, és közepes méretű vállalkozások által megvalósított beruházások is. Csak a sokszínű, helyi szintű kezdeményezések minél nagyobb számú megvalósulása eredményezheti a lakosság szemléletének változását, és tőkeerős, felkészült, a megújuló energiák hasznosítása terén tevékenykedő vállalkozói kör létrejöttét. E két utóbbi feltétel pedig nélkülözhetetlen a megújuló energiák alkalmazásának széles körű elterjedése érdekében. Mert energia van. Magyarország területét háromszáznyolcvanszor több napenergia éri el egy évben, mint amennyi az ország teljes éves energiafelhasználása.

Ezek az energetikai fejlesztések gazdaságosan nem valósíthatók meg állami vagy Uniós támogatások nélkül. Ha már sikerül szerezni támogatást, miért ne tervezhetnének hosszú távra úgy, hogy biztosan fenntartható legyen az energiaellátás.
Elsősorban az energia-takarékossággal kell foglakozni, az épületek hőszigetelésével, a pazarló energiagazdálkodással, a korszerűtlen, elhasználódott hőszigetelésű hőveszteséget termelő távvezeték hálózat felújításával.
Másodsorban, valóban biztosítani kellene a már meglévő fűtőművek biomassza ellátását, amire sok javaslat született ill. születik. Ettől biztosan nem lesz olcsóbb a fűtés, de lesz fűtés!
Javasoljuk, hogy a távfűtött területek hő-központjaiba, telepítsenek hőszivattyúkat, amik kiegészíthetők napkollektorral, illetve akár napelemekkel is. (lakóházaknál adott a lapos tető) Így a Távhő és a hő-központ közötti távhővezeték hővesztesége is kiküszöbölhető lenne. A hőszivattyú olyan berendezés, amely a földhőt, folyó-, vagy állóvíz hőjét, levegőt stb. képes felhasználni úgy, hogy egy egység elektromos energiából három-öt egység hőenergiát állít elő. A hőszivattyú megfelelő lakásonkénti fűtő-hűtő berendezéssel képes az épületeket fűteni-hűteni és a használati melegvizet előállítani. Szerintünk ez az eszköz tudja biztosítani jelenleg a leghosszabban fenntartható biztonságos energiaellátást. A hőszivattyús beruházások a jelenlegi energiaárakkal számolva a legjobb megtérülési idővel rendelkeznek a megújuló energia felhasználások között, átlagosan 4 – 10 év. Amennyiben a későbbiekben elérhetővé válnak pályázati pénzek, a hőszivattyú áramellátását saját nap-, szél-, vagy mikró vízerőművel is lehet biztosítani, így teljesen önellátó rendszert lehetne kialakítani.
A szennyvíz is lehetőséget jelent, biogázból pl. villamos energia is előállítható.
2010 első negyedévében már Magyarországon is be tudunk mutatni olyan berendezést, amely zöld energiából előállított hidrogénnel, egy családi ház energiaszükségletét képes folyamatosan vagy szakaszosan ellátni. Dániában például, lakóparkok ellátását így oldották meg. Ezek a berendezések szünetmentes áramellátást tudnak biztosítani, így jól használhatók például számítógépek vagy kórházak esetében is.
És ha már hidrogén. Mi nem tartjuk megvalósíthatónak a tervezett szivattyús tározó kialakítását, a már most érzékelhető erőteljes tiltakozás miatt. De nincs is rá szükség. A már kiadott 330 MW teljesítményű szélerőmű engedélyeket meg lehetne többszörözni és a megtermelt plusz energiából hidrogént, kellene előállítani. A hidrogén nagy részben vagy egészben pótolni tudná a szivattyús tározó feladatát. Fel lehet használni többek között a tömeg-közlekedésben. Reális és már elérhető lehetőség van akár az autóbuszok hidrogénnel való üzemeltetésére is.
A új beruházásoknál javasoljuk, hogy minden esetben felelőséggel vizsgálják meg a biomasszán kívüli egyéb lehetőségek

eM

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás: